A kezdetek

Ez az egész ékszeres történet egy általános aprósággal kezdődött: nem találtam olyan ékszert, amit szívesen megvettem volna.

Elkezdtem keresni a lehetőségeket, hogy mégis hogyan készíthetnék magamnak olyan ékszert, amit 100%-ban a magaménak érzek, pontosan olyan, amilyenre vágyom, és lehetőleg másnak nincs olyan. Az első időkben ásványgyöngyökből készítettem magamnak nyakláncot, fülbevalót, karkötőt. Ezek annyira megtetszettek a környezetemnek, hogy sok barátnőmnek, kedves ismerősömnek készítettem, mert nagyon élveztem magát az alkotást. De eltelt néhány hónap, és éreztem, hogy nekem ez kevés lesz, nem tudom beletenni a fantáziámat úgy, ahogy szeretném. Hiszen egy gyöngy mindig kerek lesz, mindig 4-6-8 vagy 10mm-es, mindig ugyanolyan alkatrészekkel tudom kiegészíteni, de én nagyobb szabadságra vágytam az alkotásban.

Más formákat akartam, más színeket, más textúrákat. Hirtelen eszembe villant, hogy valahol a fiók mélyén van még itthon nekem néhány megkezdett csomag polymer clay, vagyis polimer agyag. Levegőn száradó agyaggal is próbálkoztam, de az  más célokra alkalmasabb, például ilyen kis házikóra, amit egy befőttes üvegre applikáltam rá: 

Később olvastam, hogy abból is szoktak ékszereket készíteni, de nekem nem tűnik praktikusnak, mert úgy találtam, hogy törékeny, sérülékeny anyag. Inkább a polimer agyagnál maradtam, és bevallom, akkor még nem is gondoltam, mennyire rákattanok majd. Elővettem a beszáradt, elöregedett csomagokat, és elkezdtem gyúrni. Gyúrtam és puhítottam legalább fél órán át, már azt hittem, letörnek az ujjaim. Nem adtam fel, addig gyötörtem az anyagot, míg egy formálható tömb nem lett belőle. Aztán elkészítettem az első ékszeremet, egy medált és egy pár fülbevalót hozzá. Természetesen fekete alapon piros lett, ez a két kedvenc színem (ráadásul mázlim volt, mert ezek voltak is itthon éppen). 

A végeredmény annyira tetszett, hogy feltankoltam a készleteket, vásároltam sok-sok színt, eszközöket a formázáshoz, különféle késeket és szikéket, pengéket, nyújtókat... és a mai napig nem tudtam megunni a munkát. Sok utat kipróbáltam a polimer agyaggal, sok stílusba belekóstoltam, ezért rengeteg fajta ékszert találhatsz nálam. Persze nekem is van kedvencem, a következő bejegyzésben elárulom azt is, hogy mi az! ;)